Cookie / süti kezelés
A tejsziv.hu a felületén süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el cookie szabályzatunkat.
Tudjon meg többet…
Elfogadom

GY.I.K.

A tejet tilos vízzel hígítani. A Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezése alapján csak olyan terméken szerepelhet a „tej" felirat, amely a tejen kívül semmi egyebet nem tartalmaz, tehát hozzáadott vizet – és tartósítószert – sem!

A nyers tej fogyasztása egészségügyi kockázatot jelent, mert olyan kórokozókat tartalmazhat, amelyek súlyos, akár életveszélyes betegségeket is okozhatnak. A nyers tej tehát csak forralás, illetve pasztörizálás után fogyasztható biztonsággal. Ezt a szabályt akkor is tartsd be, ha a szomszéd néni esküszik a nyers tejre és még sosem lett tőle semmi baja. Ő az a bizonyos kivétel...

Például onnan, hogy nem boltban, hanem őstermelőtől, tejes autóból vagy "tejkimérésen" veszed. A hazai jogszabályok előírják, hogy a nyers tej, illetve nyers tej felhasználásával készült, nem hőkezelt tejtermékek értékesítésének helyén, jól látható módon fel kell tüntetni a „NYERS TEJ, FORRALÁS UTÁN FOGYASZTHATÓ”, illetve a „NYERS TEJBŐL KÉSZÜLT” jelölést. A közértben kapható zacskós, dobozos, vagy PET palackos tejek általában pasztőrözöttek, ez minden esetben szerepel a termék csomagolásán.

A pasztőrözést, azaz a tej hőkezelését többféleképpen végzik a gyakorlatban. A friss tejet 72 °C-on 15 másodpercig, az UHT tejet (ultramagas hőmérsékleten hőkezelt) 136 °C és 142 °C közötti hőmérsékleten 2-6 másodpercig, az ESL (nagyon magas hőmérsékleten hőkezelt) tejet, tejszínt, illetve tejterméket legfeljebb 134 °C hőmérsékleten, legalább 0,1 másodpercig hőkezelik. A legextrémebb, azaz az ultramagas hőmérsékleten végzett hőkezelés következtében is átlagosan csak 10%-a vész el a tejben lévő vitaminoknak, az ásványianyag-tartalom azonban változatlan marad.

Hőkezeléstől függően az otthon felforralt és hűtőben tárolt, illetve a boltban vásárolt friss tej 3-5 napig, az ESL (nagyon magas hőmérsékleten hőkezelt) tej hűtőben tartva 2-3 hétig, az UHT (ultramagas hőmérsékleten hőkezelt) tej 3-6 hónapig őrzi meg minőségét, utóbbi nem igényel hűtést. A friss és ESL tejeket a vásárlást követő legrövidebb időn belül tedd hűtőszekrénybe! Ha órák választanak el a frizsidertől, akkor pedig szerelkezz fel pár jégakkuval és egy hűtőtáskával! A tej megvásárlásakor, illetve fogyasztása előtt mindig ellenőrizd a csomagoláson szereplő lejárati dátumot!

Az UHT tej sem tartalmaz adalékanyagot és tartósítószert. A tej az UHT hőkezelésnek és a speciális csomagolásnak köszönheti tartósságát. Az ultramagas hőmérsékleten végzett hőkezelés nem kegyelmez egyetlen baktériumnak sem, a 6 rétegű csomagolás pedig megakadályozza a tej fénnyel és levegővel történő érintkezését, így nincs szükség tartósítószerre ahhoz, hogy a tej szobahőmérsékleten és bontatlan állapotban hónapokig elálljon.

Az UHT tej kizárólag friss tejből készül, viszont erősebb hőkezelésen (UHT) megy keresztül a hosszabb eltarthatóság érdekében. Ha régebben furának érezted az ízét, azt az ultramagas hőmérsékleten karamellizálódó tejcukor okozta.

Az UHT tejek felbontás nélkül kb. 3-6 hónapig tárolhatóak szobahőmérsékleten. (A szavatossági idő a csomagoláson feltüntetve.) Felbontás után azonban már csak 2-3 napig tárold, szigorúan a hűtőben.

A homogénezés során a tej vagy a tejszín zsírgolyócskáit fizikai úton felaprítják. A homogénezett tejből a zsír könnyebben felszívódik, ezért a gyomor- és bélpanaszokkal küzdők számára előnyösebb. A homogénezett tej íze a zsírgolyócskák nagyobb felülete miatt testesebb, színe is intenzívebb. A homogénezés a fehérjemolekulák méretét is csökkenti, melyek ezáltal könnyebben emészthetőek.

A megfelelően tárolt, nemespenész-bevonattal rendelkező sajtok a szavatossági időn belül biztonsággal fogyaszthatóak. Ezeket a sajtokat szigorúan ellenőrzött penészgomba-kultúrákkal oltják be a gyártásuk során, amelyek semmilyen veszélyt nem jelentenek az egészségünkre. Sőt! B-vitamin-tartalmuk ‒ a penészgombák tevékenységének köszönhetően ‒ még nő is! Ha nem nemes penész virít a sajton, merőben más a helyzet. Ha lágy sajt esett a penész áldozatául, akkor az sajnos menthetetlen (a penészes kenyérfélékhez, illetve a magas nedvességtartalmú penészes élelmiszerekhez pl. lekvár, sült hús, főtt tészta hasonlóan), mert a penészgombák méreganyaga a gombafonalak révén az egész terméket "megfertőzi". A kemény sajt ‒ a penészedés mértékétől függően ‒ esetleg még menthető, persze jó vastagon le kell faragnod a problémás részt. 

Amennyiben hűtve tárolták, a csomagolása sértetlen és nincs felfújódva, 1-2 napon belül elfogyasztod és bevállalsz egy kis rizikót, megveheted. DE! Fogyasztás előtt alaposan vedd szemügyre, szagold és kóstold meg a terméket! Ha minden oké, megeheted, ellenben, ha bármi gyanúsat észlelsz, habozás nélkül dobd ki a terméket! Ugyanez vonatkozik a hűtőben "felejtett" joghurtokra, tejfölökre is, melyekről véletlenül letépted a lejáratról tájékoztató fedelet.

A tej és tejtermékek gazdag ásványianyag-, fehérje- és vitaminforrások, bioaktív hatóanyagaik hozzájárulnak szervezetünk egészségének megőrzéséhez. A tej jótékony hatású összetevőiről mindent megtudhatsz az Edukáció menüpontban. A tej tápanyagaira korra és nemre való tekintet nélkül mindenkinek szüksége van, de kisgyermekek, idősek, várandós kismamák, betegek és sportolók számára különösen ajánlott a tejfogyasztás. A gyerekek 35%-a kritikus határérték alatti kalciumot fogyaszt, foszforbevitelük ellenben meghaladja az optimálisat, ami szintén kedvezőtlenül hat a kalcium beépülésére.

Egy egészséges felnőtt számára napi fél liter tej vagy annak megfelelő tejtermék elfogyasztása ajánlott. (Fél liter tej fedezi az ajánlott napi kalcium- és B12-vitaminszükséglet 75%-át, a B2-vitaminszükséglet 57%-át, a fehérjeszükséglet 32%-át, az A-vitamin-szükséglet 15%-át, a vasszükséglet 7,5%-át.)

Nem bizony! Ezek úgynevezett imitátumok, melyek jellemzően növényi eredetű összetevőket (pl. növényi zsír, szójatej), valamint tejipari melléktermékeket (savó, permeátum) tartalmaznak. Az imitált, növényi eredetű alkotókat tartalmazó tej- illetve tejtermékek elnevezésükben is különböznek a „valódiaktól”. Például a "Reggeli ital" nem tej, ahogyan a "Pizzafeltét" sem valódi sajt.

Azért, mert egyetlen alapanyagból álló élelmiszer (pl. tej) esetén nincs lista. Azon tejtermékek esetében, melyek előállításához a tej eredetű alapanyagokon, mikrobatenyészeteken, élelmiszer-enzimeken és étkezési són kívül más anyagot nem használtak, szintén nem kötelező az összetevők feltüntetése. Minden egyéb esetben kötelező az összetevőket mennyiség szerinti sorrendben megadni.

Attól, hogy azt hagyományos technológiával, hagyományos eszközökkel, döntően kézzel vagy kézi beavatkozással irányított (nem automatizált) rendszer alkalmazásával állították elő.